Az itt közölt értékek egy része a hatályos OTSZ-ből vagy a kiürítésről szóló Tűzvédelmi Műszaki Irányelvből (TvMI) származik, más része szerkesztőségi tervezési tartomány, amelyet mindig így jelölünk. A konkrét helyiségre vonatkozó menekülési szélességet a befogadóképesség és a kiürítési számítás alapján a tűzvédelmi tervező határozza meg, és a tűzvédelmi hatóság fogadja el. Az útmutató a tervezés előkészítésére szolgál, a tűzvédelmi tervezőt és szakértőt nem helyettesíti.
Kiindulópont: a szék is a menekülési útvonal része
Egy nyerőgépterem alaprajzán a gépek fix téglalapok, a székek pedig általában kis körök vagy négyzetek a gépek előtt. A valóságban a szék a nap nagy részében nincs ott, ahová a tervező rajzolta: a vendég kihúzza, elfordítja, felálláskor hátratolja. A sorköz tényleges szabad szélessége ezért mindig kisebb, mint amit a behúzott székekkel rajzolt alaprajz mutat.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ, 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) 193. § (1) bekezdése szerint a menekülési útvonalak átbocsátóképessége nem szűkíthető le a menekülést biztosító szélesség alá. A kiürítésről szóló TvMI pedig kimondja, hogy a helyiségen belül a fixen rögzített vagy a menekülő által nehezen mozdítható berendezési tárgyak által határolt sávok vehetők útvonalként figyelembe, és hogy széksoroknál a ténylegesen kialakuló, a karfát is figyelembe vevő távolság számít. Ebből a szerkesztőség egy óvatos tervezési szabályt vezet le: a szabad szélességet a legrosszabb, még reális székhelyzettől érdemes mérni, nem a behúzott széktől. Ennek a szabálynak a gyakorlati következményeit járja végig ez az oldal; hogy a konkrét teremben mely székhelyzettel kell számolni, azt a tűzvédelmi tervező dönti el.
A székválasztás és a sortervezés ezért nem két külön feladat. Ha a szék padlóhoz rögzített és automatikusan visszafordul, a sorköz szélessége kiszámíthatóbb; ha mozgatható, a tervezésnek nagyobb tartalékkal kell számolnia. A széktípusok részletes összevetését a nyerőgépszékekről szóló elemzés tartalmazza.
Széklábnyom és forgási kör
A sortervezés első lépése a szék három méretének rögzítése. Ezeket mindig a kiválasztott modell gyártói adatlapjáról kell venni; az alábbi táblázat tartományai csak az első vázlathoz adnak kiindulópontot.
- Talp- és ülőlap-lábnyom. A padlón elfoglalt terület, a talplemez vagy talp legnagyobb átmérőjével, illetve az ülőlap szélességével. Ez határozza meg, mekkora a legkisebb gépenkénti tengelytáv.
- Forgási kör. Az a kör, amelyet a szék legtávolabbi pontja (jellemzően a támla hátsó sarka vagy a karfa vége) forgás közben leír. Ez nagyobb, mint a talp, és ez dönti el, hogy két szomszédos szék ütközik-e egymással vagy a kabinettel.
- Használati kinyúlás. Milyen messze kerül a szék hátsó éle a gép előlapjától, amikor a vendég ül rajta, illetve amikor feláll és hátratolja. Mozgatható széknél ez a legbizonytalanabb méret.
A fix talpú széknél a forgási kör középpontja rögzített, ezért a használati kinyúlás jól becsülhető. A mozgatható széknél a középpont maga is elmozdul; itt a szerkesztőség azt javasolja, hogy a tervező legalább 20–40 cm többlet-kinyúlással számoljon a behúzott helyzethez képest (szerkesztőségi becslés), és ezt helyszíni próbával is ellenőrizze a kiválasztott székkel.
Ha a gyártói adatlapon nincs megadva a forgási kör vagy a kinyúlás, kérje be külön, méretezett rajzzal: a támla és a karfa legtávolabbi pontjának távolságát a forgástengelytől, valamint a talplemez méretét és a rögzítési pontok helyét. Egy mintaszéken ez mérőszalaggal is ellenőrizhető: fordítsa körbe a széket, és jelölje a padlón a legtávolabbi pont pályáját.
Sorkonfigurációk: egyenes sor, sziget, félkör
A gépek elrendezése három alaptípusra vezethető vissza. Mindegyiknek más a helyigénye, a kamerás rálátása és a kiürítési viselkedése.
Egyenes, gyakran hátához hátat forduló bank
A legtérhatékonyabb elrendezés. A menekülési irány egyértelmű, a sorközök párhuzamosak a fő közlekedővel vagy merőlegesek rá. Hátránya a monoton látvány, és hogy hosszú soroknál a sorköz közepéről messze esik a legközelebbi sorvég.
Kiürítés szempontjából a legkönnyebben számítható konfiguráció.
Négy-hat-nyolc gép zárt csoportban
A gépek egy középpont körül, kifelé fordulva állnak. Minden gép a szigetet körülvevő közlekedőre néz, így nincsenek zsákutcás sorközök. A székek körben állnak, ezért a kihúzott székek a körülvevő közlekedő teljes hosszán szűkítenek.
Jó rálátás a felügyeletnek, de több közlekedőfelületet igényel gépenként.
Íves bank, befelé vagy kifelé fordulva
Látványos, jól kiemeli a kiemelt vagy progresszív jackpotos gépcsoportokat. Befelé forduló félkörnél a székek a kör belsejében összetorlódnak, a forgási körök ütközhetnek, ezért ott szélesebb gépenkénti tengelytáv kell.
Kiürítésnél a félkör nyitott oldalának szélessége a kritikus méret.
Zsákutca kerülése
Bármelyik konfigurációnál kerülendő az olyan sorköz, amelyből csak egy irányba lehet kijutni. Ha az alaprajz miatt elkerülhetetlen, a megengedett hosszt és szélességet a tűzvédelmi tervező határozza meg.
Szerkesztőségi javaslat: a sorvégeket már az első vázlaton jelölje átjárhatónak.
Fő és másodlagos közlekedők
A nyerőgépterem közlekedőit érdemes két szintre bontani. A fő közlekedő a terem gerince: a bejárattól a pénztárig, a mosdókig és a vészkijáratokig vezet, ezen halad a vendégek és a személyzet nagy része, a pénzszállító kocsi és a takarítógép, és kiürítéskor a sorközökből ide áramlik a tömeg. A másodlagos sorköz a két gépsor közötti tér, amelyet elsősorban az adott sorban játszó vendégek és a gépeket kiszolgáló személyzet használ.
A két szint közötti különbség a méretezésben is megjelenik. A fő közlekedőt a kiürítési számítás szerinti létszámra kell méretezni, és ezen szinte mindig szükség van arra, hogy két ember kényelmesen elhaladjon egymás mellett egy szervizkocsi vagy kerekesszék mellett is. A másodlagos sorköznél a kulcskérdés az, hogy egy ülő vendég mögött el lehessen haladni, és hogy két, egymásnak háttal ülő vendég kihúzott széke se zárja el a sort.
OTSZ és TvMI: a kiürítési útvonalak méretei
A hatályos OTSZ (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, a 2020. január 22-től hatályos átdolgozás és a későbbi módosítások szerint) elsősorban célokat és általános követelményeket rögzít; a konkrét méreteket a kiürítésről szóló Tűzvédelmi Műszaki Irányelv, jelenleg a TvMI 2.6:2024.02.01. tartalmazza. A TvMI alkalmazása önkéntes, de a szövege szerint alkalmazásával az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek. Ettől eltérő megoldást a tervező más módon, például számítással igazolhat.
Egy fogalmi különbséget érdemes már az elején tisztázni. Az OTSZ fogalommeghatározása szerint a menekülési útvonal a kiürítés második szakasza; tömegtartózkodásra szolgáló helyiségnél a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonal. A játéktér sorközei és belső közlekedői ezért jellemzően a kiürítés első szakaszához, vagyis a helyiség elhagyásához tartoznak, amelyre a TvMI külön méreteket ad. Az alábbi értékek a TvMI egyszerűsített, geometriai módszeréből származnak; számításos igazolásnál ezektől eltérő eredmény is adódhat.
- 0,60 m / 1,10 m
- A kiürítés első szakaszában megtett útvonal legkisebb szabad szélessége legfeljebb 10 fő esetén 0,60 m, 11–50 fő esetén 1,10 m (TvMI 6.2.3.1. pont, 2. táblázat).
- 10 mm/fő, legalább 1,1 m
- 50 fő felett az útvonal szabad szélessége a rajta áthaladó létszám szerint fejenként 10 mm, de legalább 1,1 m; a beépített ajtóknál fejenként 12 mm, és egyetlen ajtó szabad belmérete sem lehet 0,80 m-nél kisebb. Példa: ha a játéktér egy szakaszából 200 fő ugyanazon a belső közlekedőn át ürül ki, 200 × 10 mm = legalább 2,0 m szabad szélesség kell.
- 1,10 m, 50 fő felett 5 mm/fő
- A menekülési útvonal (második szakasz, a helyiség kijárata utáni folyosók, közlekedők) szabad szélessége általános esetben legalább 1,1 m, lépcsőkarjai legalább 1,1 m, ajtói legalább 0,8 m (TvMI 4.2.10. pont). A geometriai módszer szerint 50 fő felett az útvonalon áthaladó létszám szerint fejenként 5 mm, de legalább 1,10 m; az ajtóknál fejenként 5 mm, és egyetlen ajtó sem lehet 0,80 m-nél keskenyebb (TvMI 6.2.4.1. pont, 3. táblázat).
- 1,90 m
- A kiürítés útvonalán lévő nyílászárók, falnyílások és a menekülési útvonalként figyelembe vett területek szabad belmagassága legalább 1,90 m (TvMI 4.2.9. pont). Az ennél lejjebb nyúló berendezési tárgy, például kijelző vagy tábla a szabad szélességet csökkenti.
- 40 cm
- A 40 cm-nél keskenyebb szűkület nem vehető haladási útvonalként figyelembe (nézőtéri széksoroknál 35 cm). Két szék vagy szék és gép közötti keskeny rés tehát nem számít útvonalnak (TvMI 4.2.4. pont).
Ha a terem tömegtartózkodásra szolgáló helyiségnek minősül, az OTSZ 62. § (1) bekezdése szerint legalább két, különböző irányú kijáraton kell biztosítani a kiürítést, és a menekülési útvonalán 0,015 m-nél magasabb küszöb nem lehet. A minősítés a befogadóképességtől függ; ezt, és azt, hogy a kiürítési számítás milyen létszámmal készül, a tűzvédelmi tervezővel az első egyeztetésen érdemes tisztázni.
Régebbi tervekben és cikkekben gyakran olyan, rögzített legkisebb szélesség- és szabadmagasság-értékek szerepelnek, amelyek a korábbi OTSZ-szövegből származnak. Ezek a hatályos OTSZ-ben nem szerepelnek, és a hatályos TvMI 2.6:2024.02.01. részben eltérő értékeket ad (például 1,90 m szabad belmagasságot, a szélességet pedig az áthaladó létszámhoz köti). Tervezéskor mindig a tervezés idején hatályos OTSZ- és TvMI-szöveget vegye alapul.
Nem mondják meg, hogy egy konkrét sorközön hány ember halad át kiürítéskor, és azt sem, hogy a terem egészére milyen szélesség adódik a számításból. Ezt a befogadóképesség és a kiürítési útvonalak ismeretében a tűzvédelmi tervező állapítja meg. Ha egy sorköz a kiürítés útvonala, az előírt szabad szélességet szerkesztőségi javaslatunk szerint a kihúzott szék helyzetétől mérve érdemes biztosítani.
A kihúzott szék és az automatikus visszafordulás
A sorköz szélességét a gyakorlatban három szék-helyzet befolyásolja: a behúzott (a vendég a gépnél ül), a hátratolt (a vendég feláll vagy éppen leül) és az elfordítva hagyott (a vendég elment, a szék oldalra néz). Fix talpú széknél a hátratolás nem lehetséges, csak az elfordulás; mozgatható széknél mindhárom előfordul.
Az elfordított szék azért kritikus, mert a támla és a karfa ilyenkor oldalirányban és hátrafelé is kinyúlik. Egy sorközben, ahol mindkét oldalon székek állnak, a két oldal elfordított székei összeadódnak. Kiürítéskor a helyzet tovább romlik: a gyorsan felálló vendégek a mozgatható székeket hátralökik, és pont akkor szűkül a sorköz, amikor a legnagyobb rá a szükség.
Az auto-return mint mérséklő eszköz
Az automatikusan visszaforduló mechanika a vendég felállása után a széket a gép felé fordítja. Ezzel az elfordított helyzetből adódó szűkülés jelentősen csökken, és a sorköz szabad szélessége a nap nagy részében közelebb marad a tervezett értékhez. Padlóhoz rögzített talppal együtt a hátratolás is kizárható.
Két korlátja van. Az egyik, hogy a mechanika meghibásodhat, és a hibás szék ugyanúgy belóghat a sorközbe, mint egy visszatérítés nélküli; ezért a visszafordulás működését a napi bejárás részévé kell tenni. A másik, hogy a visszafordulás nem hat, amíg a vendég a széken ül vagy éppen feláll. A tervezésnél ezért az auto-returnt tartaléknak, nem a szélesség csökkentésének alapjának érdemes tekinteni.
Kárpit a kiürítési környezetben: EN 1021
A sorközök két oldalán sorakozó kárpitozott székek a teremben jelentős, egyenletesen eloszló éghető anyagot jelentenek, közvetlenül a menekülési útvonalak mentén. Ezért a kárpit gyulladással szembeni viselkedése nem csupán anyagminőségi, hanem kiürítési kérdés is.
- EN 1021-1 – a kárpitozott ülőbútor viselkedése parázsló cigarettával szemben. Bár a zárt légterű közforgalmú helyeken 2012. január 1. óta dohányzási tilalom van (a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény szerint), a vizsgálat továbbra is az alapszint: teraszok, régebbi bútorállomány, és a kisebb, parázsló gyújtóforrások miatt.
- EN 1021-2 – a gyufaláng-egyenértékű gyújtóforrással szembeni viselkedés. Ez a nyílt lánggal szembeni alapvédelmet vizsgálja.
- BS 5852 (crib 5) – szigorúbb brit referencia, nagyobb gyújtóforrással. Magyarországon nem kötelező, de nagy létszámú termeknél egyes megrendelők tájékoztató szintként használják.
A vizsgálat mindig a kárpit és a párnázat kombinációjára vonatkozik. A menekülési útvonalak mentén elhelyezett berendezési tárgyakra az OTSZ és a vonatkozó TvMI további követelményeket is megfogalmazhat; hogy ezek közül mi vonatkozik az adott teremre, azt szintén a tűzvédelmi tervező állapítja meg. A kárpitanyagok összevetését az anyagmátrix tartalmazza.
Akadálymentesség: kerekesszékes hely a sorvégen
Egy kerekesszékes vendégnek a nyerőgéphez két dolog kell: olyan gép, amelynek gombpanelje és képernyője ülő helyzetből elérhető, és olyan hely előtte, ahová be tud állni. A leggyakoribb és legolcsóbb megoldás, ha a sor végén lévő gép előtti szék elvehető vagy könnyen kiemelhető, a sorvégen pedig elegendő tér marad a megforduláshoz.
- Fordulókör. Az akadálymentes tervezés általános irányelve szerint egy kerekesszék megfordulásához nagyjából 150 cm átmérőjű szabad kör kell. Ezt célszerű a sorvégi gép előtt vagy mellett biztosítani, nem a sorköz közepén.
- Elvehető szék. Fix talpú széksornál a sorvégi helyet eleve mozgatható székkel vagy gyorsan oldható rögzítéssel érdemes kialakítani. A kiemelt széket a közelben, a menekülési útvonalon kívül kell tudni tárolni.
- Térdszabad tér. Sok gépkabinet alatt nincs hely a térdnek. Erről a gépszállítótól kell adatot kérni; ha egyik gép sem alkalmas, azt a gépbeszerzésnél kell figyelembe venni, nem a bútoroknál.
- Menekülés. A kerekesszékes hely mindig a kiürítési útvonal közelében legyen, és oda ne kelljen szűk sorközön keresztül eljutni. Egy kerekesszékes vendég kijutását a legszűkebb ponton, a kihúzott székek mellett is ellenőrizze.
A kiürítési tervezéshez a TvMI 2.6 (4.3.5. pont) ad kiindulópontot: ha a menekülésben korlátozott személyek számára nincs más adat, és az összlétszám arányában számuk nem érné el az 1 főt, az akadálymentesen megközelíthető szinteken legalább 1 kerekesszékkel közlekedő, építményenként pedig 1 vak és 1 siket ember jelenlétével célszerű számolni. A nyerőgépteremben ezért legalább egy, a fenti feltételeknek megfelelő kerekesszékes hely kialakítása a kiürítési tervezés szempontjából is indokolt.
CCTV-látószögek és a széktámla magassága
A kamerás megfigyelés a nyerőgépteremben a vendég, a gép és a pénzmozgás egyidejű láthatóságát jelenti. A sortervezésnél két tényező befolyásolja: a kamerák elhelyezése a sorközökhöz képest, és a székek támlamagassága.
A sorköz tengelyére néző, a mennyezetről lefelé tekintő kamera általában jól látja a gombpaneleket és a vendégek kezét. A magas, íves támlájú székek viszont kitakarhatják a gép előterét, különösen, ha a kamera a sor végéről, lapos szögben néz végig a sorközön. A tervezésnél ezért a kamerák helyét és a támlák magasságát együtt kell kezelni: ha a VIP- vagy high-limit zónában magas támlájú, akusztikus székeket terveznek, ott sűrűbb vagy meredekebb szögű kamerakiosztás kell. Ezt részletesen az akusztikus VIP-ülésekről szóló elemzés tárgyalja.
Szerkesztőségi javaslat: a sorok végleges kiosztása előtt készüljön egy egyszerű látószög-ellenőrzés a kiválasztott szék valós méretével, és ezt a felügyeleti szempontokért felelős munkatárs hagyja jóvá. Utólag egy kamera áthelyezése kevesebbe kerül, mint egy teljes széksor cseréje, de a legolcsóbb a kettőt együtt tervezni.
Tervezési táblázat
Az alábbi táblázat az első vázlathoz ad kiindulóértékeket. A „jelleg” oszlop megmondja, hogy az adott szám a TvMI-ből származik, vagy szerkesztőségi tervezési tartomány. A szerkesztőségi tartományok nem jogszabályi minimumok és nem kötelező értékek, hanem tapasztalati kiindulópontok, amelyeket a konkrét szék, gép és kiürítési számítás felülír.
| Méret | Érték | Jelleg | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Szék forgási köre (támlával, karfával) | Ø 75–90 cm | Szerkesztőségi tartomány | A kiválasztott modell adatlapja szerint pontosítandó |
| Gépenkénti tengelytáv | 65–80 cm | Szerkesztőségi tartomány | A kabinetszélességet a gépszállító adatlapja adja; nem lehet kisebb a szék forgási körénél, ha a karfák ütköznek |
| Mozgatható szék többlet-kinyúlása | +20–40 cm | Szerkesztőségi tartomány | A behúzott helyzethez képest; helyszíni próbával ellenőrizendő |
| Másodlagos sorköz, két szembenálló széksor között | 1,5–1,8 m | Szerkesztőségi tartomány | Behúzott székek hátától mérve; ha a sorköz kiürítési útvonal, a kihúzott széktől mérve is teljesüljön a tervező által előírt érték |
| Fő közlekedő | 2,4–3,0 m | Szerkesztőségi tartomány | Kocsiforgalom, kétirányú közlekedés, kerekesszék; a számított érték felülírja |
| Belső kiürítési útvonal (első szakasz) szabad szélessége | 0,60 m (≤ 10 fő) / 1,10 m (11–50 fő) / 10 mm/fő, min. 1,1 m (50 fő felett) | TvMI 2.6, geometriai módszer | Az útvonalon áthaladó létszám szerint; a tényleges értéket a tervező állapítja meg |
| Menekülési útvonal (második szakasz) szabad szélessége | 1,10 m (≤ 50 fő) / 5 mm/fő, min. 1,10 m (50 fő felett) | TvMI 2.6, geometriai módszer | Ajtók legkisebb szabad belmérete 0,80 m; a tényleges értéket a tervező állapítja meg |
| Szabad belmagasság a kiürítési útvonal felett | ≥ 1,90 m | TvMI 2.6 | Az ennél lejjebb nyúló kijelző, tábla, lámpa a szabad szélességet csökkenti |
| Útvonalként figyelembe vehető legkisebb rés | 40 cm | TvMI 2.6 | Az ennél keskenyebb szűkület, például két szék közötti rés, nem számít útvonalnak |
| Kerekesszékes fordulókör a sorvégen | Ø 150 cm | Akadálymentes tervezési gyakorlat | Elvehető sorvégi székkel kombinálva |
| Zsákutcás sorköz | Kerülendő | Szerkesztőségi javaslat | Ha elkerülhetetlen, a megengedett hosszt a tűzvédelmi tervező határozza meg |
TvMI-értékek: Kiürítés TvMI 2.6:2024.02.01. (BM OKF), amelynek alkalmazása önkéntes, és az OTSZ (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) követelményeinek teljesítését szolgálja. Egyéb értékek: szerkesztőségi tervezési tartományok, 2026. szeptember. Nem helyettesíti a tűzvédelmi tervezést.
Lépésről lépésre: tervezési ellenőrzőlista
A lista a sortervezés egymásra épülő lépéseit követi. A böngészőben kipipálhatja a pontokat, vagy kinyomtathatja a tervezési egyeztetéshez.
Szakértői értékelés
A nyerőgépsor-tervezés leggyakoribb hibája, hogy a sorközt a behúzott székekkel rajzolt alaprajzon méretezik. A valóságban a kihúzott vagy elfordított szék határozza meg a szabad szélességet, és kiürítéskor ez a helyzet a jellemző. Javaslatunk: a széktípust a sortervezéssel együtt válassza ki, a sorközt a legrosszabb reális székhelyzettől mérje, az automatikus visszafordulást tartaléknak tekintse, és a tűzvédelmi tervezőt már az első vázlatnál vonja be.
A gyors, olcsó megoldás a sűrű gépkiosztás mozgatható székekkel; ez azonban a kiürítési tartalékból él, és egy későbbi hatósági bejárásnál vagy átalakításnál visszaüthet.
Gyakori kérdések
Elég-e a sorköznek 1,1 m?
Nem feltétlenül. A TvMI 2.6 egyszerűsített módszere szerint a helyiségen belüli kiürítési útvonal 11–50 fő esetén legalább 1,10 m, 50 fő felett pedig fejenként 10 mm, de legalább 1,1 m széles legyen; egy 200 fős áthaladó létszámra tehát már 2,0 m adódik. Számításos igazolásnál más érték is kijöhet. Szerkesztőségi javaslatunk szerint a szélességet a kihúzott széktől érdemes mérni. A konkrét értéket a tűzvédelmi tervező határozza meg.
Beszámítható-e az auto-return a sorköz méretezésébe?
Szerkesztőségi álláspontunk szerint nem érdemes rá építeni. A mechanika meghibásodhat, és nem hat, amíg a vendég ül vagy feláll. Hogy a tűzvédelmi tervező a fix talpú, visszaforduló székek esetében milyen székhelyzettel számol, azt vele kell egyeztetni.
Mit jelent a sorvégi kerekesszékes hely a gyakorlatban?
A sor végén lévő gép előtti szék elvehető, előtte vagy mellette nagyjából 150 cm átmérőjű szabad terület marad, és a hely a menekülési útvonalhoz közel van. Emellett ellenőrizni kell, hogy a gép gombpanelje ülő helyzetből elérhető-e, és van-e térdszabad tér a kabinet alatt.