Kárpit-anyagmátrix: valódi bőr, műbőr, égésgátolt velúr és technikai szövetek 24/7-es üzemre

Miért nem elég egyetlen szám az adatlapon

A kárpit a kaszinóbútor leggyorsabban elhasználódó része. A váz és a mechanika jó esetben évtizedig bírja, a borítás viszont egy forgalmas nyerőgépsorban néhány év alatt eljut a cseréig. Ezért éri meg a kárpitot külön, rendszerszinten kiválasztani, és nem a székmodellel együtt „csomagban” elfogadni.

A beszerzési gyakorlatban gyakran egyetlen érték dönt: a Martindale-ciklusszám. Ez fontos adat, de önmagában félrevezető. Egy 150 000 ciklusra minősített szövet is lehet rossz választás, ha fél év után bolyhosodik, a varratnál szétcsúszik, vagy az alkoholos fertőtlenítő kiszívja a színét. Egy kaszinóban a kárpitnak egyszerre öt követelménynek kell megfelelnie:

• mechanikai tartósság – kopás, bolyhosodás, varratcsúszás, a felület feszessége;
• tűzvédelmi viselkedés – EN 1021-1 (parázsló cigaretta) és EN 1021-2 (gyufaláng-egyenérték), igény szerint szigorúbb referencia;
• tisztíthatóság és fertőtleníthetőség – alkoholos és kvaterner ammóniumvegyületes szerekkel, naponta;
• öregedés – a PU-bevonat hidrolízise, a PVC lágyítóvesztése, a bőr kiszáradása, a fényállóság;
• életciklus-költség – beszerzési ár, javíthatóság, átkárpitozás gyakorisága.

A mátrix ezt az öt szempontot teszi egymás mellé négy anyagcsoportnál: valódi bőr, műbőr (PU és PVC/vinil külön), égésgátolt velúr és technikai szövetek. A konkrét termék értékeit mindig a gyártói adatlapból és a vizsgálati jegyzőkönyvből kell ellenőrizni.

A Martindale-vizsgálat: mit jelent a ciklusszám

A textilek kopásállóságát Európában az EN ISO 12947 szabványsorozat szerinti Martindale-módszerrel mérik. A körbe vágott mintát meghatározott terheléssel egy szabványos gyapjú dörzsölőanyaghoz nyomják, és a gép Lissajous-görbe mentén mozgatja, így a szövet minden irányból kopik. A vizsgálat addig tart, amíg el nem éri a végpontot (EN ISO 12947-2): szövött anyagnál két különálló fonal teljes elszakadását, kötött anyagnál egy fonal elszakadása miatti lyukat, bolyhos (vágott szálas) anyagnál, például velúrnál a flór teljes lekopását. Az eredmény a végpontig megtett dörzsölési ciklusok száma. Velúrnál ezért érdemes megkérdezni, hogy a megadott érték a flór lekopására vagy más, enyhébb végpontra (például tömegveszteségre vagy megjelenésváltozásra, EN ISO 12947-3 és -4) vonatkozik.

Bevont anyagoknál, például a PU- és PVC-műbőrnél a rokon EN ISO 5470-2 (Martindale-módszer bevont szövetekre) a szokásos hivatkozás, a valódi bőrt pedig más módszerekkel vizsgálják (például EN ISO 17076 kopás, EN ISO 11640 színtartósság dörzsöléssel). Ezért a bőrnél egy „Martindale-szám” nem értelmezhető ugyanúgy, mint egy szövetnél.

Mit jelent a „100 000 felett”?

A közösségi (contract) kárpitoknál a szállítók jellemzően 40–50 000 ciklus fölött beszélnek erős igénybevételről, a közlekedési, egészségügyi és éjjel-nappali használatra szánt anyagoknál pedig gyakran 100 000 fölötti értéket adnak meg. A 100 000 feletti szám azt jelzi, hogy a szövet szerkezete (fonalsűrűség, szálfajta, kötésmód) erős dörzsölést visel el. Nem jelenti viszont, hogy a szék 100 000 ülés után kopik ki: a laborciklus és a valós használat között nincs egyszerű átváltás. Egy ülés nem egy ciklus, és a valós kopást a csatok, a szegecses farmer, a támla széle és a kartámasz sarka okozza, nem az egyenletes dörzsölés.

A gyakorlatban a 200 000 vagy 300 000 ciklus feletti különbségnek kevés a jelentősége. Egy bizonyos szint fölött a kárpit élettartamát már a bolyhosodás, a színvesztés, a varratok és a foltok határozzák meg.

Miért nem elég a ciklusszám?

Bolyhosodás – EN ISO 12945

A felületen képződő szálcsomók. Osztályzás 1–5-ig (5 = nincs bolyhosodás). Egy magas Martindale-értékű, de 2–3-as bolyhosodási osztályú szövet hónapok alatt kopottnak látszik. Szerkesztőségi ajánlásunk kaszinóba legalább 4-es osztály; az adatlapon nézze meg azt is, hány dörzsciklus után osztályozták a mintát.

Varratcsúszás – EN ISO 13936

A fonalak elcsúszása a varrat mentén, terhelés alatt. A nyerőgépszék ülőlapjának és támlájának varratain ez az első meghibásodási pont, különösen laza szövésű velúrnál.

Dörzsölési színtartósság – EN ISO 105-X12

Száraz és nedves dörzsölés után mennyi szín kerül át egy fehér próbaanyagra (szürkeskála 1–5). A sötét színű kárpit átfoghat a vendég ruhájára; ez reklamációs kockázat.

Fényállóság – EN ISO 105-B02

Mesterséges fénnyel mért színtartósság, kékskála 1–8. Kaszinóban napfény ritkán éri a kárpitot, a teraszokon, az ablak melletti lounge-ban és a LED-reflektorok közelében viszont számít.

Továbbszakító szilárdság – EN ISO 13937 (textil), ISO 4674-1 (bevont anyag)

A vandalizmus (kulccsal, késsel ejtett vágás) után a szakadás terjedését határozza meg. A bevont anyagoknál különösen fontos, mert egy kis bemetszés a feszített ülőlapon gyorsan végigszakadhat.

Tűzvédelem: EN 1021-1, EN 1021-2 és a BS 5852 crib 5

Az európai közösségi ülőbútoroknál a gyulladási viselkedés alapvizsgálata az EN 1021-1 (parázsló cigaretta mint gyújtóforrás) és az EN 1021-2 (gyufaláng-egyenértékű kis gázláng). Mindkét vizsgálat eredménye megfelelt / nem felelt meg típusú: a próbatest a vizsgálat után gyullad-e tovább lánggal vagy parázslással.

Szigorúbb referenciaként gyakran hivatkoznak a brit BS 5852 szabvány 5-ös gyújtóforrására (crib 5), egy fapálcikákból rakott, meghatározott tömegű kis „máglyára”, amely lényegesen nagyobb hőterhelést jelent, mint egy gyufaláng. Az Egyesült Királyságban a közösségi ülőbútorokra a BS 7176 rendel gyújtóforrásokat a veszélyességi szinthez: a szállodákra, színházakra és hasonló terekre jellemző „medium hazard” szint az EN 1021-1, az EN 1021-2 és a crib 5 vizsgálatot együtt írja elő. Magyarországon nem kötelező, de egy nemzetközi kaszinócsoport belső beszerzési szabályzata előírhatja, és egy crib 5 szerinti megfelelés jó jelzés a kárpit és a hab együttes viselkedéséről.

A konkrét helyiségre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket a tűzvédelmi tervező határozza meg az OTSZ (54/2014. BM rendelet) alapján. Ez az oldal a tervezői döntést nem helyettesíti.

Cigarettaállóság anyagcsoportonként

A 2012. január 1. óta hatályos magyar dohányzási tilalom a zárt légterű közösségi terekre vonatkozik, a cigarettaállóság mégsem elméleti kérdés. Az EN 1021-1 az alapvizsgálat, a dohányzásra kijelölt teraszok bútorait közvetlenül éri, és a régebbi, átköltöztetett bútorállományban is előfordulnak égésnyomok. Az alábbi viselkedésleírás minőségi, anyagcsoport-szintű:

• Valódi bőr (pigmentált, fedőfestékes): nem olvad, a parázs helyén perzselődés és kemény, sötét folt keletkezik. Kisebb égésnyom szakszerű színjavítással részben eltüntethető. Anilinbőrön a folt feltűnőbb és nehezebben javítható.
• PU-műbőr: a vékony bevonat megolvad, a parázs helyén lyuk vagy beégett kráter marad, alatta látszik a hordozószövet. Nem javítható, csak panelcserével.
• PVC/vinil: hólyagosodik, zsugorodik, elszíneződik. Jó receptúránál nem táplálja tovább a parázslást, de a nyom maradandó.
• Égésgátolt poliészter velúr: a szál a hő elől visszahúzódik és megolvad, kis lyuk marad; a parázslást jellemzően nem viszi tovább. Pamut- vagy viszkózvelúr ezzel szemben hajlamos a parázslásra, ezért kaszinóba csak igazoltan égésgátolt változat való.
• Technikai szövetek: szálfajtától függ. A gyapjú és a gyapjúkeverék önkioltó hajlamú, a szilikonbevonatú anyagok hőtűrése jellemzően jó, a normál poliészter olvad.

Tisztíthatóság alkoholos fertőtlenítőkkel

Ahol a nagy érintési felületeket (kartámasz, támlaperem, ülőlap eleje) naponta fertőtlenítik, ott jellemzően alkoholos (etanol vagy izopropanol alapú) vagy kvaterner ammóniumvegyületes felületfertőtlenítőt használnak. A kárpitok ezt nagyon eltérően viselik:

• Alkohol: gyorsan párolog, de rendszeres használat mellett kiszárítja a bőrt és megtámadhatja a felületkezelését, koptatja a PU-bevonat felületi lakkját, a PVC-ből pedig idővel lágyítót oldhat ki, ami keményedéshez és repedezéshez vezet. Anilinbőrre nem való, mert annak nincs zárt fedőrétege.
• Kvaterner ammónium (QAC): a legtöbb bevont anyag tűri, de a rendszeresen fennmaradó maradék idővel ragacsos, porkötő réteget képezhet. Időnként tiszta vizes utótörlés kell.
• Hipoklorit (klóros szer): csak a kifejezetten erre (a gyártó által megadott hígításban) minősített bevont anyagok viselik, jellemzően egészségügyi célú vinil- és PU-kárpitok; a legtöbb szövetet és bőrt kifakítja.

Beszerzéskor ne a „fertőtleníthető” szót fogadja el, hanem kérje a gyártótól a tesztelt szerek listáját (hatóanyag, koncentráció, ciklusszám). Több kontraktkárpit-gyártó ad ilyen kompatibilitási táblázatot. A napi takarítási rendet a karbantartási protokoll részletezi.

A PU-műbőr hidrolízise

A poliuretán bevonat meleg, párás környezetben kémiailag bomlik: a hidrolízis során a polimerlánc a vízzel reakcióba lép, a felület rideggé válik, repedezik, végül rétegesen leválik. A folyamatot gyorsítja az izzadság, a bőrápoló- és fertőtlenítőszer-maradék és a gépek hője. A tünetek jellemzően csak évek múlva jelentkeznek, ezért az átvételkor nem látszanak.

A kockázat anyagfüggő. A poliészter alapú PU általában érzékenyebb, a polikarbonát alapú PU-t a gyártók hidrolízisállóbbként kínálják. Kérjen gyorsított öregítési vizsgálati eredményt: az ISO 1419 (gumival vagy műanyaggal bevont textíliák gyorsított öregítése) C módszere a meleg-párás „trópusi teszt”, amelyet a szakma „jungle test” néven ismer, és kifejezetten a hidrolízisállóságot vizsgálja. Az eredménynél nézze meg a kitétel időtartamát (hány hét vagy nap) és az értékelés módját, mert a szállítók eltérő időtartamokat adnak meg, és kérdezzen rá, hogy a garancia kiterjed-e a bevonat leválására. Ha a szállító erre nem tud konkrétan válaszolni, 24/7-es nyerőgépsorba inkább jó minőségű PVC vagy bevont technikai szövet való.

A fő anyagmátrix

A táblázat anyagcsoportokat értékel. A Martindale-sávok tájékoztató jellegűek, jellemző gyártói adatlapértékeket tükröznek, nem egy adott termék vizsgálati eredményét. A költség relatív, a csoportok egymáshoz viszonyított helyét mutatja.

Szerkesztőségi összesítés nyilvános gyártói adatlapok és szabványleírások alapján, 2026. szeptember. Tájékoztató jellegű; az adott termékre a vizsgálati jegyzőkönyv az irányadó.

Zóna szerinti ajánlás

A második táblázat a játéktér zónáiból indul ki. Egy kaszinóban ritkán jó döntés egyetlen anyagot használni mindenhol: a nyerőgépsor, a VIP-szalon és a bár egészen más terhelést kap.

Szerkesztőségi ajánlás, 2026. szeptember. A zónabesorolás a nyerőgépszékek, az osztószékek és a VIP-ülések elemzéséhez igazodik.

Előnyök és hátrányok anyagonként

Valódi bőr

PU-műbőr

PVC/vinil

Égésgátolt velúr

Technikai szövetek

Az égésgátolt velúroknál gyakori hivatkozás az inherensen égésgátolt poliészter, amilyen például a Trevira CS szál (gyártója az Indorama Ventures): a gyártói leírás szerint az égésgátló tulajdonság a polimer szerkezetében van, nem utólagos kikészítésből származik, ezért mosással és tisztítással nem csökken. Ezt a konkrét szövetre mindig a vizsgálati jegyzőkönyv igazolja, nem a szálmárka neve.

Értékelés

Gyakori kérdések